Gyakran ismételt kérdések

?Mi az MNB és mivel foglalkozik?

Az MNB a Magyar Nemzeti Bank. Ellenőrzi a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozások szabályos működését, védi az ügyfelek érdekeit, csökkenti a fogyasztók megtévesztésének veszélyét. Az elmúlt években a gazdasági válság hatására prioritást élveznek a következő tevékenységei: a felelős hitelezés betartatása, a hitelpiac ügyfelek által is átlátható működésének biztosítása.

Az MNB regisztráció az ügyfelek védelme érdekében szükséges: a pénzügyi termékek közvetítése hatósági vizsgához kötött, így csak az foglalkozhat pénzügyi szolgáltatással, aki a MNB-nél regisztrálva van. Ily módon biztosított a közvetítő pénzügyi szakértelme.
 

?Mit jelent az, hogy a hitel deviza alapú?

A deviza alapú hitel azt jelenti, hogy a bank a hitelösszeget, azaz a tőketartozást, a fizetendő hitelkamatot (és akár egyéb költségeket is) devizában tartja nyilván. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy: amennyiben Ön pl. euró alapú hitelt vesz fel, akkor a felvett hitelösszeget a bank euróban tartja nyilván és a törlesztő részleteket is euróban határozzák meg, hónapról-hónapra. Mivel a magyar bérek jellemzően forintban kerülnek kifizetésre, általában az adós is forintban szeretné törleszteni a tartozást. Ezt több módon is megteheti, a leggyakoribb eljárások:

• befizeti a forint összeget a bankban (és a bank a befizetéskor átváltja a hitel devizanemére), vagy
• banki átutalással elutalja a tartozás forint összegét (a bank ebben az esetben is átváltja a forintot a tartozás devizanemére), vagy
• az adós készpénzben átváltja a forintot a hitel valutanemére és már ezt a valutát fizeti be a bankszámlára.

Mindhárom esetben számolni kell az árfolyamkockázatból adódó költséggel!

?Mit jelent az, hogy a hitel forint alapú?

A forint alapú hitel azt jelenti, hogy a bank a hitelösszeget, azaz a tőketartozást, a fizetendő hitelkamatot (és akár egyéb költségeket is) forintban tartja nyilván. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy forint alapú hitel felvétele esetén Önnek nem kell számolnia az árfolyamkockázattal, hiszen a forintban nyilvántartott hitelének a bank forintban határozza meg a havi törlesztő részletét, és forintban is kell rendeznie a tartozást.

 ?Mi számít új lakásnak?

Az illetéktörvény szerint új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első-, illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően a vállalkozótól ingatlanforgalmazó vásárolja meg, akkor második megvásárlásáig. A használatbavételi engedély kiadását megelőzően történő vásárlás ugyancsak mentességben, illetve kedvezményben részesülhet.

?Mi alapján számítják ki a bankok a felvehető hitelösszeget?

A felvehető hitel összege függ a hiteligénylő havi jövedelmétől, függ a fedezetül felajánlott ingatlan értékétől. Az ingatlan értéke függ a földrajzi elhelyezkedéstől, az értékesíthetőségtől. A hitel összegénél a bankok figyelembe veszik, hogy az igénylő mennyit költ havonta a megélhetésre, fizet-e hiteltörlesztést, egyedül él-e a háztartásban, stb.

?Milyen költségekkel jár a lakáshitel felvétele?

A lakáshitel felvétele során a bankok az ügyintézésért költségeket számolnak fel, illetve az ügyintézés során végzett szolgáltatások (értékbecslés, jelzálogjog bejegyzése, stb.) díját a hiteligénylőre terhelik. Számos banki partnerünk azonban – díjelengedési akció keretében – eltekint bizonyos költségektől: vagy fel sem számítja ezeket a díjakat, vagy utólag az ügyfél részére visszatéríti!

A lakáshitellel összefüggő legfontosabb díjak:

• Értékbecslés díja (az ingatlanszakértő megállapítja a megvásárolandó lakás forgalmi, illetve hitelbiztosítéki értékét).
• Hitelbírálat díja (a bankok a hiteligénylés bírálatára költséget számolhatnak fel).
• Közjegyzői díj (az aláírt hitelszerződések közjegyzői okiratba foglalásának díja).
• Folyósítási jutalék megfizetése (a bank a kifolyósított hitelösszeg egy bizonyos százalékát díjként felszámolja úgy, hogy az ügyfélnek ezt a költséget még a folyósítást megelőzően rendeznie kell).
• Jelzálogjog bejegyeztetése (a hitel fedezetéül felajánlott ingatlanra be kell jegyeztetni az illetékes földhivatalnál a bank jelzálogjogát).
• Lakásbiztosítás díja (a fedezetül szolgáló ingatlanra a bankok előírják a lakásbiztosítás megkötését. Ennek díjfizetési gyakoriságát az ügyfél határozza meg: negyedévente, félévente, vagy éves gyakorisággal rendezhető a biztosítási díj).

?Mit jelent a türelmi idő?

A türelmi idő az az időszak, amely alatt az adós (a hitelfelvevő) a hitel tőke részét még nem törleszti, csak a hitelkamatot (és egyes bankoknál, illetve hiteleknél a kezelési költséget). Gyakorlatilag a bank haladékot ad a tőke törlesztésére, így a türelmi idő alatt alacsonyabb a havi törlesztő részlet nagysága.

?Melyek a jelzáloghitelek igénylésekor bank által elfogadott jövedelmek?

A pénzintézetek nem fogadnak el minden típusú jövedelmet, meghatározzák azokat a jövedelmi kategóriákat, melyek önállóan, vagyis elsődleges illetve kiegészítő, azaz másodlagos bevételként elfogadhatók.

Elsődlegesen elfogadható jövedelmek: alkalmazottaknál munkabér; vállalkozóknál NAV által kiadott jövedelemigazolással igazolt havi bevétel; nyugdíj, illetve véglegesített rokkant nyugdíj. Elsődleges jövedelem lehet még a megbízási díj, az ösztöndíj, a tiszteletdíj, nevelési díj, életjáradék, stb.

Kiegészítő jövedelmek: családi pótlék, TGYÁS, GYED, GYES, gyermektartás, anyasági támogatás, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.

 ?Mi az a kamatperiódus?

A kamatperiódus a hitelkamat módosításának gyakoriságát mutatja. Egy kamatperiódus alatt a kamat mértéke változatlan. Tehát 6 havi kamatperiódus esetén az első 6 hónapban azonos mértékű a kamat nagysága, a következő 6 hónapra azonban csökkenhet, vagy nőhet a kamatláb.

?Mit jelent az árfolyamkockázat?

Az árfolyamkockázat a különböző devizák átváltási árfolyamának ingadozása miatt keletkezett kockázat. A gyakorlatban: ha Ön euró alapú hitelt vesz fel, akkor a felvett hitelösszeget a bank euróban tartja nyilván és a törlesztő részleteket is euróban határozzák meg, hónapról-hónapra. Mivel a magyar bérek túlnyomórészt forintban kerülnek kifizetésre, Ön is forintot használ fel a törlesztéshez.. Amennyiben az euró erősödik, Önnek kevesebbet kell havonta fizetnie, mert a törlesztő részlet euróban meghatározott ellenértéke forintban alacsonyabb lesz, ha pedig gyengül, akkor a törlesztő részlet forintos összege nő.

?Kell-e biztosítást kötni a megvásárolni kívánt ingatlanra?

A bankok a jelzáloghitel fedezetéül felajánlott ingatlanokra írják elő a lakásbiztosítás megkötését, hiszen ez az ingatlan szolgál biztosítékul a hitel mögött. A megvásárolandó ingatlan nem feltétlenül azonos a fedezetül felajánlott ingatlannal, így arra nem kötelező biztosítást kötni. Ebben az esetben is érdemes azonban megfontolni a lakásbiztosítás megkötését, hiszen bármikor bekövetkezhet káresemény (betörés, ablaktörés, tűzeset, stb.)

?Megvehetek-e lakáshitellel terhelt, vagy lízinggel vásárolt ingatlant?

Igen. Ebben az esetben az ingatlan jelzálogjoggal terhelt, és ezt a jelzálogjogot töröltetni szükséges. Ezt vagy az eladó, vagy a vevő teheti meg. Amennyiben az eladó rendezni tudja a hitelét, visszafizeti a tartozást, úgy az eladó bankja törölteti a jelzálogjogot az ingatlanról, s így a már tehermentes ingatlan kerülhet megvásárlásra. Amennyiben az eladó biztosítékul fel tud ajánlani egy másik ingatlant (amelyet a bank el is fogad), úgy fedezetcsere útján szintén terhermentesíthető az ingatlan.

Az eladó és a vevő közötti megállapodás szerint a vevő is rendezheti a tehermentesítést. Ilyen esetben az adásvételi szerződésben rögzítettek szerint a vevő vagy önerőből rendezi az eladó hiteltartozását, vagy banki hitelből. Utóbbi esetben a vevőt hitelező bank az eladó bankjának igazolására rendezi az eladó hitelét, és így az eladó bankja kiadja az ingatlanon lévő jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt.

?Mit értenek elidegenítési- és terhelési tilalom alatt?

Mindkét fogalommal a banki kölcsönszerződésekben, illetve az ingatlanok tulajdoni lapját olvasva találkozhatunk. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlantulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozhatja: az ingatlant nem lehet eladni, illetve szabadon megterhelni, tehát hitelügyletben biztosítékul felajánlani. Mindkét korlátozás az ingatlan nyilvántartásba kerül bejegyezésre a hitelnyújtó bank jelzálogjoga védelmében.